23/03/30 reggel 7:00
A bejegyzés eredetileg angol nyelven a Carel BLOG oldalán jelent meg.
A CO2-csoportgépek nagyobb hatékonysága és jobb teljesítménye ösztönözte eddig a forró éghajlaton az ejektorok használatát.
A magas környezeti hőmérséklet áll Dél-Európában és a világ összes többi meleg helyén az ejektorok iránt a teljesítmény növekedése miatt megemelkedett érdeklődés hátterében – meleg napokon kevesebbet kell működtetni a kompresszort, mert amikor az ejektor aktív, megemelheti a kompresszorok szívónyomását. Folyadék- vagy gőzejektorok esetében egyaránt igaz: forró éghajlaton az ejektorok előnyösek lehetnek. Igen, ez teljesen így van, a forró éghajlat = rövidebb megtérülési idő az ejektor számára.
Tehát mi változott azóta, hogy kijelentettem „az ejektorok nem csak szupermarketekben használhatók a forró éghajlaton” a CO2 hőszivattyúk tavalyi európai bevezetésével. A CO2-hőszivattyúk piaca olyan gyorsan növekszik, hogy még a berendezések gyártói sem tudnak lépést tartani a kereslettel. Ennek oka pedig mindenki számára ismert: a magasabb olaj- és gázárak, valamint az energiaköltségekre való összpontosítás. Természetesen általánosságban is megvan az igény a környezetbarátabb fűtőberendezésekre. A tendencia nagyon egyértelmű, a hőszivattyúkat, legalábbis a skandináv országokban, a jövő fűtési forrásának tekintik, így az egyre nagyobb CO2 hőszivattyúk iránti kereslet folyamatosan nő.
A hőszivattyút hőtermelésre tervezték, gyakran lemezes hőcserélő kondenzátorral, amely a hőt / melegvizet vagy egy vízhűtéses lemezes hőcserélőből, mint elpárologtatóból, vagy kültéren felszerelt léghűtéses elpárologtatókból nyeri. Akár víz akár léghűtéses elpárologtatót használunk, a cél ugyanaz: minél több hőt tudunk kivenni az elpárologtatóból, annál jobb. A CO2 tökéletesen alkalmas erre a célra a magas kompresszor nyomóoldali hőmérséklet és nyomás miatt.
Sokáig azzal érveltek, hogy az ilyen szélsőséges körülmények mellett az üzemeltetés költségei túl magasak, és ezért a CO2 nem jó a magas környezeti hőmérséklethez, függetlenül attól, hogy normál hűtőaggregátról vagy hőszivattyúról van szó. Ennek az akadálynak a leküzdése érdekében sok gyártó magas nyomás és hőmérséklet esetén a hatékonyság növelésének egyik módjaként kezdett tekinteni az ejektorokra. Ezért az ejektor a hőszivattyúknál egyre népszerűbb, és szerintem a CO2-hőszivattyúk alapfelszereltsége lesz, 20 kW-tól akár több száz kW-ig. Akár egykörös megoldást, akár párhuzamos kompresszorokkal csoportgépes megoldást tekintünk, az ejektorból származó nyereség ugyanaz. Nagyobb hatásfok, mivel magasabb szívónyomáson lehetséges a működés. Csupán néhány bar nyomásemeléssel a hatásfok könnyen 10-20%-kal nőhet, egyszerűen egy ejektor beépítésével a hőszivattyú alkalmazásába.
Ejektoros hőszivattyúk már kaphatók különböző gyártóktól, körülbelül 20 kW és magasabb teljesítménytől. Eddig már többféle technikai megoldást láttam a gőz-ejektorok használatával. Egyesek szelepet is tartalmaznak az ejektor szívónyílásán, így az normál nagynyomású szelepként működik, amíg a gázhűtő el nem ér egy magas nyomást. A beállított küszöbérték elérésekor a szívónyílás szelepe kinyílik, és az ejektor aktívvá válik. Ez biztosítja az ejektor magas hatékonyságát. De láttam már olyan megoldást is, hogy az ejektor szívóoldalán nincs szelep, így folyamatosan aktív, és a hőszivattyú teljes működési tartományában növeli a hatékonyságot.
Nagy hőszivattyúk esetében, ha a szükséges teljesítmény nagyobb, mint ami egy ejektorral elérhető, akkor szükség szerint több is telepíthető párhuzamosan. Ebben az esetben több lehetőségünk van a szabályzókkal, mindet párhuzamosan léptetve, vagy egyenként teljes nyitásig majd a következő kezd el szabályozni. A választás teljes mértékben a berendezés gyártójától függ.
Összefoglalva, ez egy nagyon egyszerű dolog. A gyártó nagyon jó módszert talált arra, hogy a CO2 hőszivattyúk hatékonyságát növelje, a szükséges teljesítménytől függően egy vagy több ejektor hozzáadásával a készülékhez.
Kapcsolódó cikkek
Carbon dioxide (CO2) cycles in the HVAC/R sector
CO2 applications trends in the northern countries
Is carbon dioxide (CO2) a viable solution for the future of European heat pumps?
Írta: Michael Aarup
Комментарии